Mi volt a régi idők legjobb derű “hekk”-je hideg, téli napokra?

Természetesen a vigasság, a színek, a nevetés időszaka, a természet közelgő újjászületésének a reménye, ami nem más, mint a farsang!

De miről is szól valójában, és miért érdemes újra leporolnunk ezt az ünnepet?

A farsang vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart.

Igazából ez nem egy vallási ünnep, sőt az „erkölcsös” 16 – 17. században a bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották is. Régi pogány babonák, hiedelmek hívták elő ezt a mulattságot, ahol beöltözéssel, maszkokkal űzték el a téli gonosz szellemeket, és hitték, hogy erre még érdemes egy kis bábu vagy koporsó égetéssel is akár rásegíteni. Ennek az időszaknak a fénypontja a farsang utolsó három napja, a „farsangfarka”, ami maga a karnevál és egyben télbúcsúztató is.

A világ számos városa híresült el karneváljáról, mint például Rió vagy Velence, ahol az élet is megáll egy pillanatra, hogy átengedje a helyét a maszkos mulattságnak.
Magyarországon a legnevezetesebb esemény a busójárás Mohácson, ami az UNESCO szellemi örökség listájára is felkerült.

Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy a farsang nemcsak a tél búcsúztatásának ünnepe, hanem a szerelmünk kinyilvánításának, a párválasztásnak és eljegyzésnek az ideje is! Főleg mivel a húsvéti böjt időszakában már nem volt szabadott esküvőt tartani.

A hölgyek, családjukat és rokonaikat is bevonva, bokrétát adtak a kiszemelt legénynek. A legény pedig farsang utolsó napján, (farsangvasárnapon vagy vővasárnap – amikor is ingyen ihatott az ifjú férjjelölt a lány családjának számlájára) nyilvános színvallásként ezt a kalapjára tűzte.

Mosolyoghatunk, hogy mennyire nem lehetett eredeti ugyanabban az időben eljegyezni vagy elvenni valakit, amikor a falu többi embere is legjobban számít rá…

De gondoljuk csak a közelgő Valentin napra! 🙂 Ez a nap a legszebb igazolása ennek a szerelmes időszaknak! Ha még több „bizonyítékra” vágynánk, lássuk a születési statisztikákat is, ahol jól látszik, hogy július és október között születnek a legtöbben. 😉
Melyik a legritkább születésnap? – Infografika 

A farsang segítségével lehetőség nyílt kicsit más bőrébe bújni, maszkokba és álarcok mögé, vicceskedve, kigúnyolni a telet.

Sőt, akár a szerepcsere is megeshetett! Ez történt asszonyfarsangkor is (más nevén húshagyó hétfőn, böjtelő hétfőn), amikor a nők férfi módjára mulathattak, nótázhattak, ihattak.
(Ha ma arra gondolok, hogy kedden fejfájósan becsoszogok az irodába, biztosan inkább a „soha-többet-nem-megyek-bulizni-hétfőn” nevet adnám ennek a jeles napnak…).

Ezután jött a húshagyó kedd, a farsangtemetés. Ekkor a falusi emberek felöltöztettek egy, a telet jelképező szalmabábut és nagy felhajtás közepette, sok tréfával, mókával fűszerezve elégették azt, (vagy egyes helyeken ugyanezt tették egy koporsóval), a farsang és a tél záróakkordjaként, jelképesen ezzel is elűzve a gonosz szellemeket.

Majd a hosszú evés-ivós időszak után elfogyasztották az utolsó „madzagon lógó ételeket” is, és hamvazószerdán megkezdődött a 40 napos nagyböjt, hiszen egészen húsvétig tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom…

Tudom, hogy csábító az ilyen hideg téli napokon bekuporodni egy forró teával a tv elé, de remélem kedvet kaptatok arra, hogy ötletet merítve elődeink szokásából kifényesítsétek tánccipőtöket és esetleg kosztümöt is öltve, szerelmetekkel, barátaitokkal együtt egy jó nagyot mulassatok, stílusosan búcsúztatva a telet!

Ha rajtunk múlna, mi biztosan receptre írnánk a mulatságot, ismerve a közösség, a tánc, a zene és a jó ételek hangulatunkra gyakorolt áldásos hatását, és az élményeket, amikre biztosan sokáig emlékeztek majd!

Csapjunk idén farsangi bulit! 🙂